Prológus

A levegő hideg volt. Teljesen át voltam fagyva, mégse vacogtam. Égető érzést érezte az egész testembe. Óda kaptam a mellkasomhoz, ott volt a legerősebb az égető érzés. Zihálva kezdtem venni a levegőt. A fájdalom nagy volt. Az egész testem égett, ennél nagyobb fájdalmat soha nem éreztem.
"Mit tettem,hogy ezt érdemeltem? Soha semmi rosszat nem tettem."
Egyszer csak az égető érzés erősebb lett. A szemem és a szám szinte lángolt.
"Valaki oltsa már el! Nem bírom!"
Az égetés erősebb lett. Valami furcsa hangot adtam ki. Aztán a tűz kezdett elmúllani. Amikor teljesen megszűnt, két női hang beszélgetett.
- Szerinted jól van? - kérdezte az egyik
- Néz rá. Teljesen jól néz ki...
- És ha későn??
- Hagyjuk már... - beszélgettek
Lassan kinyitottam a szemem. Egy teljesen más világba csöppentem. A fal koszos volt és a padló - amin éppen feküdtem - tele volt kaviccsal és sár és valami pirossal volt keveredve körülöttem.
- Felébredt! - mondta a kedvesebb hang - Szia, McKanzie vagyok.
- Szia. Én meg Cara. Hol vagyok? - mondtam
Tanácstalanul nézett a másik lányra,aki csak megvonta a vállát. Kérlelő szemmel nézett McKanzie a lányra,aki nagyot sóhajtott és elém lépett.
- Szia. Denna. Na szóval angyalkám,egy elhagyatott kórházba vagy. Ahova mi hoztunk,hogy megmentsük az életed. Ugyanis Gato megtámadott. Majdnem meghaltál,de megmentettünk. De sajnos nem emberként vagy közöttünk... - mondta a másik lány
- Akkor mi vagyok?? - visítottam
Deena elém tartott egy tükröt. A  szemem vörösen izzót, a metsző fogam hegyesek lettek.
"Úristen. Egy szörnyeteg vagyok."

Visszatérés

Sziasztok!

Egy nagyon hosszú kihagyás után vissza tértem. Ezen a blogon egy új története kezdek el majd írni. Az eddig bejegyzések törlésre kerülnek. Egy sokkal jobb és összeszedettebb történettel térek majd vissza. Ami remélem nektek is tetszeni fog.

Puszi XX